Település a mészkőfennsíkon


Érd kertvárosként él az emberek tudatában. S ha a dimbes-dombos tájon madártávlatból, egy alacsonyan szálló repülőgép ablakából végigtekint a látogató, meglepődve tapasztalhatja, hogy 60 ezres lélekszámához képest milyen óriási területen, több mint 60 km2-en található a város.
 
A Mezőföld északi pereme és a Budai-hegység déli nyúlványai között elterülő Érdi-fennsíkon és a hozzá csatlakozó Tétényi-fennsíkon terül el a dinamikusan növekvő lakosságú Érd, valamint a környező települések, Sóskút, Törökbálint és Diósd. A városnak otthont adó terület természetes keleti határvonala a Duna, mely szembeötlően lezárja a Budai-hegység déli részétől elválasztó Hosszúréti-völgy és a Benta-patak által határolt tájat. A város földrajzi koordinátái keleti hosszúság 18o 52' 50'' északi szélesség 47o 21' 28''.
 
A település természeti adottságai közül meg kell említenünk a szinte mindenütt előbukkanó 10-12 millió esztendős szarmata mészkövet, mely a középső miocénban keletkezett, s a hajdan a város helyén hullámzó tenger tanúbizonyságaként emlékeztet a földtörténeti múlt egyik korszakára.
 
A kőzetekbe zárt ősmaradványok arról tanúskodnak, hogy 15-16 millió esztendővel ezelőtt sós tengervíz borította a mai kertváros helyét. A felszínen is megfigyelhető mészkőképződményekből épül föl az Érd-Tétényi fennsík legmagasabb pontja, a 334 méteres Iharos-hegy. Kevés helyen figyelhető meg a homokos, kavicsos üledéken megtelepült 10-15 méter rétegvastagságú lajta mészkő, melynek szerkezetét természetes feltárásként mutatja be az Érdligeti Szidónia-hegy barlangja.
 
Az évmilliók örökségeként kialakult Érd-Tétényi mészkőfennsík az elmúlt 2 millió esztendőben a földtörténet negyedidőszakában nyerte el mai képét. A pleisztocénban az észak-nyugati szelek finom sárga port, löszleplet borítottak a mészkőfennsík tetejére. Az évezredek folyamán, a külső erők munkája nyomán, az esőzések következtében a lösz a fennsíkot felszabdaló völgyekbe mosódott le, s ma már csak kicsiny foltokban figyelhető meg.
 
Érd különleges szépsége a Duna mentén magasodó merész letörésű pannon agyagból felépülő Magaspart.
 
A híres földrajztudós, Balázs Dénes világjáró geográfus személyes áldozatokat vállalva 1983-ban Érden alapította meg a Magyar Földrajzi Múzeumot, melynek kiállításain számos helytörténeti vonatkozású relikvia látható. A múzeumkert szobrai – Antal Károly Munkácsy-díjas szobrászművész és Domonkos Béla szobrászművész alkotásai – jeles magyar világjáró tudósaink emlékét őrzi. Balázs Dénes az elsők között szorgalmazta Érd természeti értékeinek megóvását és közismertté tételét.
 
Ma a város országosan nyilvántartott természetvédelmi területe a Czabai-kert, mely a hajdani Hamzsabégi-erdő tölgyeseit őrzi, gondos tulajdonosának, Czabai Balázsnak köszönhetően. Hangulatos kirándulóhely a Beliczay-sziget, melynek ártéri erdei a természet érintetlenségét tükrözik.

Forrás:

Dr. Kubassek János

Megjelent: Érd és Térsége, Modulus-R Bt., Érd. 2000. pp. 48-49.

Kapcsolódó oldalak

Az Érdi-magaspart

Érd leglátványosabb és tájképileg legmegragadóbb arculata fogadja a látogatót Ófaluban, ahol a Duna vize felett merészen kiemelkedő hegyfok tűnik fel. Az Érdi-magaspart alámosott, függőleges falakkal törik le Ófalu, ill. A duna felé.

Czabai-kert

A Czabai-kertet 1977-ben helyezték természetvédelmi oltalom alá, azzal a céllal, hogy „őrizze a táj régi állapotát tükröző tölgyállományt, biztosítsa a környék madárvilágának zavartalan fészkelését, nyújtson lehetőséget az erdő természetes fejlődésének megfigyelésére, nyújtson a látogatónak maradandó esztétikai élményt, és adjon lehetőséget az értékes tölgymakktermés erdősítésre való felhasználására.”

Beliczay-sziget

A Beliczay-sziget Érd környékének legháborítatlanabb formában megmaradt, a táj ősi arculatát híven megőrző része.

Magyar Földrajzi Múzeum

2030 Érd, Budai út 4. Tel/fax: 23/363-036

Keresés

Bejelentkezés

Hirdetés

Legfrissebb

Hirdetés

Legfrissebbek

Időjárás