Témakereső:

Érd jövőjét tekintve mennyire tartja meghatározónak a kistérségi központtá válást, milyen források, lehetőségek nyílnak meg a város számára?
 
Két nagyon fontos változás is volt: 2006. június 11.-én megyei jogú várossá, majd pedig idén szeptemberben kistérségi központtá is vált Érd. A megyei jogú várossá válás inkább presztízs kérdés, azzal nem jár plusz normatíva, nincs különösebb pénzügyi következménye, talán csak annyi, hogy az iskoláinkat és a középfokú intézményeinket most már nem adhatjuk le a megyének, hogyha úgy éreznénk, hogy anyagilag hasznosabb lenne.
 
A kistérségi központtá válás azt gondolom, hogy mindenkinek – az itt élő embereknek is – lényegében minden nap megtapasztalható hasznot hajthat. Talán a legelső ilyen haszon, hogy tavaly decemberben elfogadtak egy olyan törvényt, amely szerint az elsőfokú építési hatóságoknak a helyszíne mindenütt a térségi központ lesz. Ha mi nem lettünk volna a térségi központ, akkor százezer embernek (Érd, Diósd és Tárnok lakosai) építési engedélyért Budaörsre kellett volna mennie. Azt tudjuk, hogy egy kéményépítés, homlokzatátfestés, vagy egy kerítés építés is elméletileg engedélyköteles, így láthatjuk, hogy elég sok utánajárást igényelt volna – hiszen egy engedélynek a kiadása nem arról szól, hogy benyújtom és utána egy fél óra múlva megkapom az engedélyt - hanem többszöri odamenetel, tárgyalások, esetleg hiánypótlások, így nem mindegy, hogy hol kaphatja meg az ember. Ez már most kézzelfogható haszon, amely a kistérségi jogi pozícióból ered.
 
A másik ilyen haszon, hogy van több olyan - a közoktatás területén, a közegészségügy területén, akár szociálpolitikai területen - szolgáltatási forma és szolgáltatási lehetőség, amit bővebben, jobban kiterjesztve a térségre (Tárnokra, Diósdra, Érdre, akár Százhalombattára) jobban el tudunk látni, emeltebb színvonalon tudunk biztosítani az itt élő lakosoknak. Ezekre most készülünk föl, hiszen október 26.-án alakult meg az érdi kistérség, most kezdjük el felállítani a munkaszervezetet, kiírtuk a vezetői pályázatot – remélem arra minél többen fognak jelentkezni – és elindul az a munka, ami valóban a kistérséggé alakulás adminisztratív részét jelenti.
 
A valóságban egyébként – ha Tárnokot, Diósdot, Százhalombattát, illetve Érdet felsorolom - úgyis évek óta már Érd volt a központ. Tárnokról, Diósdról idejárnak a szakrendelőbe, az okmányirodába.
 
Jelent-e automatikusan plusz forrást a kistérségi központtá válás?
 
Nagyon minimális plusz forrást jelent, a működési normatívák az önkormányzati finanszírozáson belül rosszul vannak megállapítva, egyrészt elértéktelenedett az elmúlt évek inflációja okán, másrészt pedig önmagában is kb. csak a 60-65%-át finanszírozza a működésnek. Miközben a működtetés az energiaárak, a személyi bérek miatt egyébként is egyre többe kerül, a normatívák ezt a fajta folyamatot nem követik. Még ha a kistérségi normatívák 10-15%-al magasabbak, akkor sincs nagy jelentősége, mert nem ennyi, ami hiányzik.

A jövőre nézve mit lát a legsürgősebben megoldandó feladatnak, feladatoknak. Hogyan látszik ezek megvalósíthatósága?
 
Nagyon fontos lenne – a város infrastrukturális helyzetének javítása, hiszen mint már utaltam rá a város ezen a téren el van maradva. Az útjaink, a járdáink illetve a csatornázásunk nagyon rossz. Ennek egyébként a pontos oka az, hogy a városba sokkal gyorsabb volt a beköltözés, mint ahogy azt infrastruktúrával követni tudta volna az éppen aktuális vezetés.
 
Most van egy nagy esélyünk a csatornázás tekintetében – azt gondolom, hogy ezt ki is fogjuk és ki is kell használnunk - az úgynevezett Dél-budai Regionális Szennyvíztisztító kiépítése. Ez egy olyan projekt, ami lehetővé tenné, hogy Diósd, Tárnok illetve Érd teljes csatornahálózata, valamint a szennyvíztisztító kapacitása kiépülne. A fővárossal éppen most egyezkedünk, programkészítés folyik. Folyamatban van az önerő számítása, mely a korábbi 10 %.-os önerővel szemben, ami kb. 3-3,5 milliárd forint lett volna a város számára most majd 30 %-osra emelkedik. Meg kell találnunk annak a módját és formáját – hiszen ez most már egy irtózatosan nagy összeg – hogyan tudjuk majd biztosítani. Mennyi teher esik ebből az önerőből a lakosok pénztárcájára, mennyi állami, európai uniós támogatást tudunk felvenni, illetve milyen összeget kell az önkormányzatnak ehhez biztosítani. Ezeket most számolgatjuk és én nagyon remélem, hogy a jövő esztendőben valóban el fog dőlni Brüsszelben az, hogy megkapjuk-e az európai uniós támogatást. Amennyiben ez megtörténik, akkor 2009-ben elkezdődik a fejlesztés. A fejlesztés első köre a szennyvíztisztítóra fog koncentrálni, hogy a befogadó kapacitás rendelkezésre álljon. Ezzel párhuzamosan fogjuk a hálózatot építeni, majd később a kettőt összekapcsolni.
 
A választások idején hallhattuk azt, hogy be van adva a pályázat, Brüsszelbe el van küldve – hát kérem szépen nincs elküldve, nincs is készen még. Pontosan azért nincs kész, mert időközben bizonyos tekintetben megváltozott az európai uniós finanszírozás és ezért azok a munkarészek, amik a 10 %-os és egyéb ún. ISPO pályázathoz készültek, azok kifutottak, arra már nem lehet beadni pályázatot. A kohéziós alapon belül lévő környezetvédelmi alaphoz fogjuk tudni beadni (KEOP), ehhez folyik a felkészülés. Nagyon remélem, hogy a legsürgősebben megoldandó feladatokra egy éven belül azt tudom mondani, hogy a pályázat Brüsszelben elnyerte a támogatást, vagy legalábbis már ott van, várjuk a döntést és abban a pillanatban el tudjuk kezdeni a beruházást.

Milyen hosszútávú fejlesztési stratégiák léteznek, vagy vannak kidolgozás alatt, amelyek – a sokak által fontosnak tartott kertvárosi jelleg megtartása mellett – az elengedhetetlen beruházások forrásait is biztosíthatják?
 
Egy sikeres csatornázás nagyon sok olyan problémát képes megoldani, amellyel jelenleg csak küszködünk, az útépítéseknek pedig a lehetősége sincs meg addig, amíg nincs normális csatorna. Stratégiailag nagyon egyértelmű a helyzet: Érd egy olyan város, amit nem lehet a „klasszikus” városok sorába illeszteni, nem is lesz már soha olyan, ahol egy városközpont van, hanem egy több pólusú város, ahol több alközpont – Parkvárosban, Érdligeten, Ófaluban, Újfaluban, Újtelepen – szolgál kulturális, kereskedelmi és a közlekedési gócpontként.
 
Egyértelmű, hogy olyan stratégia, mint egy klasszikus városban, ahol egy központból kiindulva sugarasan lehet fejleszteni a várost, az itt nem fog működni. Ehhez át kell gondolni azt, hogy hogyan tudunk munkahelyeket teremteni. Nagy hátránya a városnak, hogy napi 50-60 millió forint kár éri a lakosságot azzal, hogy egy órát be-, majd egy órát vissza kell utazni. Ebben talán még nem is a pénz a legnagyobb érték ami elvész – mert ha csak 1000-1500 forintos rezsiórabérrel számoljuk, akkor 60 milliót pocsékolnak el az érdiek azzal, hogy messze utaznak dolgozni-, hanem az idő, amit benzingőzben várakoznak, vonaton rázkódnak és nem tudnak más értelmes dolgot csinálni. Itt nem csak a termelőmunkára gondolok, hanem pl. arra, hogy nem tudják egyszerűen csak kipihenni magukat, vagy a gyerekért elmenni az iskolába, mindez az idő elvész számukra. Ha végiggondoljuk, hogy van 200 munkanap egy évben, és minden nap 60 milliót veszítünk, akkor 1,2 milliárdos veszteség éri Érd lakosságát. Ha munkahelyek teremtésével csökkenteni tudjuk ezt a veszteséget, akkor felszabadul egy óriási emberi és anyagi energia. Ha itt az elkövetkező 10-15 esztendőben 15-20 ezer új munkahely keletkezik, akkor ezek az emberek itt dolgoznak, de itt költik el a pénzüket is. A kapcsolódó ágazatok – szolgáltatás, kereskedelem, kultúra – elkezd fejlődni, mert van már rá fizetőképes kereslet. Nem Budapesten megy az ember moziba vagy fodrászhoz, nem ott vásárolja meg a dolgokat, és sorolhatnám még, hogy milyen következményei lennének ennek.
 
Azért, hogy ezek a munkahelyek valóban megteremtődhessenek, itt legyenek Érden, elkezdtük az ún. szabályozási terveket készíteni. Nem vonom kétségbe, hogy az elmúlt négy évben is volt látványos fejlődés, csak éppen tervezetlen és fejetlen volt, ennek eklatáns példája éppen a Stop Shop. A Stop Shop-ot nem lett volna szabad oda letenni, hiszen amíg azt a helyet nem foglalta el ahol most áll, addig volt arra remény, hogy lesz majd ennek a városnak igazi központja. Elindultak a szabályozási tervek egészen az M6-os autópálya mellett lévő körforgalmaktól, megnevezzük azokat a területeket, amelyek vállalkozási övezetek, logisztikai parkok számára alkalmasak, ahová vállalkozási falut lehet építeni. Az ehhez szükséges szabályozások nem ad hoc módon, hanem átgondolt körülmények között a jövő év közepétől látványosan fejlődni fognak. Van már olyan terület, ahol 20 hektárra elkészült a szabályozási terv, amelyet a decemberi közgyűlés fogadhat el. Itt egy nagy raktárbázis épülne ki, amely 500 munkahelyet jelent. Ha az a 280 hektár terület, amely Érd körül, hasonló szabályozott módon megvalósítja munkahelyteremtő lehetőségeket, akkor itt 1-2 ciklus alatt akár 10 ezer munkahely tud létesülni. Ez a 10 ezer munkahely új fizetőképes keresletet jelent, s ezzel a szolgáltatási lehetőségek is bővülni fognak. Ezt egy öngeneráló folyamatként képzeljük el Érden, de ez így működött más városokban is.
 
Nagyon fontosnak tartjuk ebből a szempontból, hogy az M6-os autópályát valóban átadják. Ott ugyanis, ahol komolyabb autóút, autópálya épült (pl. Szigetszentmiklósnál az M0-ás) azok a területek elkezdtek élni. Azt remélem, hogy az M6-os hatására itt is hasonló lesz tapasztalható. A vállalkozói falut pedig azért is támogatjuk, mert Érden nagyon sok magán kisvállalkozás indult, amely kinőtte a lakóterületét, esetleg ma már zavarja a környezetét. Ezek számára úgy 100-150 telephelyet szeretnénk létesíteni a futballpálya és a 7-es elkerülő szakasza közötti részen, így már nem a lakóterületen belül végzik ezeket a szolgáltatásokat, elhelyezésük megoldhatóvá válik.
 
Már kiírtuk a közbeszerzési eljárást az egész város rendezési tervére. Kiírtuk ezen belül 3 alközpontnak a konkrét szabályozási tervére: az Érdligeti, a Bem tér – ahol Interspar létesülne és ezzel összefüggésben az M7-es lehajtójának átalakítása - és a Szabadság tértől a két benzinkútig tartó terület, Városközpont néven vasút és Katalin-köz által közrefogott területek és ehhez hozzácsatolva Ófalu rendezése is – a téglagyár, Thermál Hotel, a Kastély-domb és a sziget. Ez egy nagyon nagy falat, 2008 utolsó negyedévére készen kell lenni. Amikor ezek a tervek elkészülnek fel fog gyorsulni a beköltözni, befektetni vágyóknak a szándéka, és akkor már nem azt fogjuk mondani, hogy várjanak mert még nem készült el a szabályozási terv, hanem akár logisztikai parkot, akár ipari tevékenységet akarnak folytatni arra készen állunk. A városközpontot, a Bem-teret és Ófalut érintő terveket egy kicsit ki akarjuk emelni, illetve amiatt, hogy a lakó- és szolgáltató terület itt jobban találkozik – ebből vannak panaszok is – ezt már szeretném már júliusra elérni, az egész város rendezési tervét pedig jövő év novemberében szeretnénk elfogadtatni a közgyűléssel.