III. Érdi Első Fesztivál
2010-ben újra megrendezésre került az Első Fesztivál Érden, az Ercsi úti focipályán június 18.-19.-20.-án. Immár harmadik alkalommal látogathattunk ki az eseményre, már-már kezd hagyományossá válni a fesztiválozók körében.
2010-ben újra megrendezésre került az Első Fesztivál Érden, az Ercsi úti focipályán június 18.-19.-20.-án. Immár harmadik alkalommal látogathattunk ki az eseményre, már-már kezd hagyományossá válni a fesztiválozók körében.
Az első napot A Többi Néma Csend nyitotta meg a fesztiválsátorban. Sajnos nem túl sokan voltak, amit betudhatunk a fél négyes kezdésnek. A zenekart ezt nem zavarta, tisztes koncertet tartottak, a többinek meg néma csend :). Őket követte a Kakaós Keszeg. Ismerősek lehettek a hallgatóságnak, mert már szerepeltek korábban is. Az előadások közti szünetben lehetőség volt enni-inni, erre építettek most a szervezők. A teljesség igénye nélkül akadt gumicukor árus, főtt kukoricás, kis büfé, nagy büfé, kenyérlángos sőt még ruhaárus, bizsu és angol nyelviskola is kitelepült péntekre. A nagy többség szombaton és vasárnap is kínálta a portékáját. Ezen felül gondoskodtak egy „for fun” sátorról is, ahol két ping pong asztal, egy csocsó és kettő darab darts kapott helyet. Ütőből kaptunk eleget, labda is jutott bőven. Esetleg beszoríthattak volna még pár asztalt, csocsót az illetékesek, a nagyobb nevek előtt, illetve után kevésnek bizonyult a mennyiség. Ám így is vastag piros pont a húzásért.
Pontosan 7 órakor megkezdte koncertjét Rúzsa Magdi. Egy kis aktivitást várt a nézőktől, az első sorokba hívta őket, mondván ott ingyen van a sör. Pörgős, fiatalos számokat énekelt, néhány külföldi dalt is belecsempészve. Egészen élvezte a publikum, belelendültek, először találtam a hangulatot igazi fesztiválosnak. Sajnos az időjárás közbeszólt, majd’ másfél óra zenélés után lefújták a műsort narancssárga riasztás miatt. Fél perc alatt megjött az égi áldás, többek fejében is megfordult a gondolat a III. Esőfesztiválról. Szerencsére fent ezeket az utópiákat nem szavazták meg, a hátralévő napokban elfogadható idő alakult ki. Nehézkes volt a két ellenőrzési ponton szakadó esőben távozni, igazán megnyithatták volna a közvetlen kijáratot a focipályáról. Péntek este még bevállalta a Karthago a nagyszínpadon a fellépést. Jó kis bulit csaptak, majd jött 11-től Beatrice. Ez az este főként az idősebb korosztálynak szólt, de a fiatalok bepótolták szombaton és vasárnap amiről lemaradtak (ha lemaradtak). Lehetséges, hogy az én figyelmemet kerülte el az értékmegőrző létezése, de ha már az italainkat elveszik a bejáratnál és épségben (!!) kaptuk vissza kifelé akkor az igazi értékmegőrzésnek milyen komoly akadálya van?
Sokan jelezték az igényt a sátorozásra is, hely van neki és így biztosan nem lenne pangás délután 4-kor sem, de egyelőre ez megvalósításra vár a szervezők részéről. A szombati napon hangulatos banzájt csapott az Amondó. Nagyságrendileg ugyanannyi néző látta őket, mint a tegnapi kezdőket. Itt következzen egy „Villám interjú az Amondoval”:
- Már az ÉrdKörbén is felléptetek, népszerű zenekar vagytok Érden, számos helyen elérhetőek, nemde?
- Igen, szerencsére van lehetőségünk közönség előtt zenélni. A hallgatók iwiwen az Amondó Klubban találkozhatnak velünk a koncerteken kívül, majd pedig a honlapunkon.
- Frissen alakult zenekar vagytok, mi a történetetek röviden?
- Tavaly novemberben alakultunk, azóta énekes fronton új taggal erősödtünk. Igyekszünk előretörni és fejlődni.
- Ti nyitottátok a szombati napot, máris szép számmal látogatott ki a publikum. Mi a véleményetek a rendezvényről?
- Egyelőre nem sok időnk volt felmérni a lehetőségeket, egyből elkezdtünk próbálni miután megérkeztünk, majd koncert, most pedig interjúk. De a hangulat és az összképünk hála a közönségnek eddig pozitív.
- Honnan jött az ötlet, hogy felléptek?
- Jók a kapcsolataink (nevetnek). Mivel ez egy érdi rendezvény, mint érdi zenekar lehetőséget kaptunk a zenélésre és ezt ki is használtuk. Szeretnénk elősegíteni a rendezvény felemelkedését, reméljük ez sikerül is. Jó lenne, ha Érdről is elmondhatnánk, hogy az Első Fesztivál idején igazi „fesztiválváros”.
- Mik a terveitek a jövőt illetően?
- Mint említettük készül a honlapunk. Ugye srácok? Egészen január óta ( nevetnek) . Szeretnénk, ha egyre több helyen lenne alkalmunk koncertezni, gondolkodunk lemezkészítésen is, nagyratörő terveket szövögetünk (mosoly).
17 órától a Deep Sound fogadta a publikumot a fesztivál sátorban. Kemény koncertet adtak, élvezhető minőséggel. Ezen a napon a nagyszínpadot a Balkan Fanatik nyitotta. Keleties népzenéjüket dobták fel, modernizálták nem kis sikerrel. A csapat tagja között nagy múltú zenészek kaptak helyet, amiből rossz most sem sült ki.
Este 9-kor lépett fel a színpadra a Deák Bill Blues Band. Népes tömeg várta a magyar blues meghatározó alakját, aki tartotta magát korábbi nyilatkozatához, fiatalos, új, de neves, régi, nagy dalokat is előadott. Késő este 11-kor kezdett a Magashegyi Underground, a kemény mag még így is kint volt vagy ha a helyszínről nem is, de az ágyból hallhatták a közel lakók (én is). A nagyszínpad hangosítása jóval átlag felettinek bizonyult, annyival, hogy az ott zajló technikus próbák (egy-kettő-öt-egy) néha zavarták is a fesztiválsátorban fellépők zenéjét. Piros pont. Kettő is.
A fesztivál utolsó napján már megszokottá vált a fesztiválsátor színpadán a 15:30-as kezdés, ezúttal a Flúg nyitott. A zenekar már nagylemez szerződéssel is rendelkezik, így hírnevéhez méltóan játszott, elindította a nagy napon az embereket. Aki már harmadik napja vesz részt, annak kellett is ez a jó féle KV. 17 órai indulással a kisszínpadon a dUna zenélt, mely saját bevallása szerint a borúlátóbb érzelmeket kívánja megörökíteni, én személy szerint vidám hangulatot is próbáltam felfedezni bennük, felemás sikerrel. Mindezek után szállingóztak befelé az emberek, majd 6 óra környékén már folyamatosan özönlöttek be a hallgatók. Nem csoda, hisz egy 10 éves rock együttes zúzott 7 órától, ahol már komoly verseny volt az első soros helyekért. Ez a zenekar a Depresszió, akik finoman kezdtek mondhatjuk úgy. Majd ismét végre egy olyan énekessel találkoztunk, aki merte megszólítani az embereket, bár igaz Ő ingyen sört nem árult. De talán neki nem is kell, csak simán zenéltek. Halász Feri ezek után rákapcsolt, elkezdtek zúzni, amire az emberek is headbanggel válaszoltak, ismét fesztivál szag terjengett a levegőben és ez már nem is múlt el a nap végéig.
Nem sok szünetet hagytak a várva várt Tankcsapdáig. Éppen arra eleget, hogy újra töltsük a sörkészletet és megtervezzük a következő pogózást. 21 órakor pedig megjelent a nagyszínpadon a 21 éves történettel rendelkező TANKCSAPDA. Nagyon hangulatos számmal kezdtek, ami azt sugározta, hogy ők a csapda, mi pedig a tankok vagyunk. Majd megszólított minket Lukács László, a basszusgitáros-énekes.
Pozitívan csalódott, azt hitték nem lesz itt a Tankcsapda keménymag. Ennyi kitérő után elkezdődött a Tankcsapdás zúzás. Szinte végtelen tömeg állt a nagyszínpad előtt, ugráltak, nyomták a headbanget és nagyban pogóztak. Mindenkin látszott, hogy hihetetlenül élvezi a koncertet, nem számít semmi csak az, hogy ne legyen vége. Sajnos viszont eljött a pillanat, de visszakönyörögte még pár szám erejéig a színpadra a közönség a srácokat, így eljátszották a legismertebb számaikat, többek közt a Mennyország Tourist-ot, az Azt mondom állj-t és a Be vagyok rúgva című dalt. Este 11 után zárta a fesztivált az Óriás, a hallgatóság még jelen volt, kérdés, hogy megtartották-e.
Néha-néha a III. Első Fesztiválon hullámzott a hangulat, ezen a szervezők segíthetnek jövőre azzal, hogy kevesebb szünetet hagynak a fellépők között vagy pedig kitöltik az időt programokkal - mint eddig is tették, kivéve idén - főleg a kisgyerekeknek, hogy addig is szórakozhasson a szülő nyugodt szívvel. Bringatároló is szóba jöhetett volna, sok-sok autót lehetne kiváltani vele és még a lehetőség is megvan, ennyi biztonsági mellett még egy már nem oszt, nem szoroz. Összességében, aki ott volt jól érezte magát, aki pedig nem az kíváncsian várja a IV. E(l)ső Fesztivált.
Fotók: Kincsverő Krisztina
Domán Zsolt
