Ingatlan adásvételi szerződés buktatói
Ingatlan adásvételi szerződés alapján az eladó köteles az ingatlan tulajdonát a vevőre átruházni és azt a vevő birtokába bocsátani, a vevő pedig köteles a vételárat megfizetni és az ingatlant átvenni, vagyis annak birtokába lépni. Az ingatlan adásvételi szerződés csak akkor érvényes, ha azt írásba foglalják.
Az ÉrdCenter Ingatlan Portál Partnere
Keresse fel, kattintson rá!
Atruházás és birtokba bocsátás
Az ingatlan adásvételi szerződés alapján az eladó köteles az ingatlan tulajdonát a vevőre átruházni és azt a vevő birtokába bocsátani, a vevő pedig köteles a vételárat megfizetni és az ingatlant átvenni, vagyis annak birtokába lépni. Az ingatlan adásvételi szerződés csak akkor érvényes, ha azt írásba foglalják.
Formai követelmények
Az ingatlan adásvételi szerződésnek számtalan formai és tartalmi követelménynek kell megfelelnie. A formai követelmények közül kiemelendő, hogy a szerződésnek tartalmaznia kell a magánszemély családi és utónevét, ideértve a születési családi és utónevét, születési helyét és idejét, anyja nevét, lakcímét valamint a személyi azonosítóját. Amennyiben statisztikai számjellel rendelkező szervezet a szerződő fél, úgy a szerződésnek tartalmaznia kell a szervezet (gazdasági társaság) megnevezését, statisztikai azonosítóját, székhelyét, a bírósági, illetõleg cégbírósági bejegyzésének számát.
Az ingatlan adásvételi szerződés minden lapján szerepelnie kell a szerződő felek és az ellenjegyző ügyvéd aláírásának. A szerződésnek tartalmaznia kell az ellenjegyző személy nevét, aláírását, irodájának székhelyét, az ellenjegyzés időpontját és az „ellenjegyzem” megjelölést. Az ügyvéd által teljesített ellenjegyzés érvényességének további feltétele a szárazbélyegző lenyomata.
Tartalmi követelmények
A tartalmi követelmének közül fontos, hogy a szerződésnek tartalmaznia kell az ingatlan – tulajdoni lap szerinti - pontos megjelölését, az átruházandó tulajdoni hányadot és a jogváltozás jogcímét. Fontos követelmény, hogy a szerződés részletesen tartalmazza azt, hogy mi a szerződés tárgya, vagyis az ingatlan pontos megjelölésének, részletes leírásának feltétlenül szerepelnie kell a szerződésben. Az ingatlan pontos megnevezése nemcsak azért fontos, mert lényeges elem, hogy a vevő mit vesz meg, hanem azért is, mert az illeték számítás szempontjából sem elhanyagolható, hogy az ingatlan az ingatlan-nyilvántartásban milyen elnevezéssel szerepel.
A későbbi jogi viták elkerülése érdekében szakmai tapasztalatból javaslom, hogy az ingatlan adásvételi szerződést megkötni, illetve aláírni csak hiteles és a szerződés megkötésének napján (a takarnet szolgáltatáson keresztül) le-, illetve (a földhivatalból) kikért tulajdoni lap alapján célszerű és érdemes.
Együttműködési kötelezettség
A szerződő feleknek kötelességük a szerződés megkötése során együttműködni, így az eladó köteles a vevőt az ingatlannal kapcsolatos lényeges tulajdonságokról, fontos követelményekről, az ingatlanra vonatkozó jogokról és azzal kapcsolatos terhekről tájékoztatni. Köteles az eladó ezekre a körülményekre vonatkozó okiratokat a vevőnek átadni.
Ingatlan-nyilvántartás, tehermentesség
E körben fontos megemlíteni, hogy az ingatlanon ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett, így a tulajdoni lapon szereplő (pl. jelzálogjog valamint elidegenítési és terhelési tilalom) vagy be nem jegyzett teher (pl. közös költség-tartozás) állhat fenn. A jelzálogjog valamint az annak biztosítására kikötött elidegenítési és terhelési tilalom esetén a tulajdonjog átruházásához a jelzálog jogosult hozzájárulására van szükség, vagy, amennyiben a tartozás már kifizetésre került, az esetben a bank törlési engedélyét kell a földhivatalba benyújtani. Az ingatlan tehermentesítése az eladó kötelessége annál is inkább, mert az eladó szavatossággal tartozik az ingatlan tehermentességéért. Az ingatlan tehermentesítése gyakran akként történik, hogy a vevő által átadott foglaló vagy előleg összegéből kerül kifizetésre a tartozás.
Az eladó szavatossággal tartozik azért is, hogy az ingatlanon nem áll fenn harmadik személynek olyan joga (pl. elővásárlási jog, vételi jog, visszavásárlási jog, haszonélvezeti jog), amely a vevő tulajdonszerzését akadályozza vagy korlátozza. Amennyiben van elővásárlásra jogosult, az esetben az Ő nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy ezen jogával nem kíván élni, be kell szerezni.
Elővásárlási és a visszavásárlási jog
Az elővásárlási és a visszavásárlási joggal kapcsolatban érdemes egy kis kitérőt tartani. Az elővásárlási jog alapján az adásvételi szerződés eladója köteles az elővásárlási jog jogosultjának megvételre felajánlani az ingatlant, amennyiben arra vételi ajánlatot kap. Amennyiben ennek az ajánlatnak a tartalmát az elővásárlási jog jogosultja elfogadja, úgy az adásvételi szerződés az elővásárlásra jogosult és az eladó között jön létre, nem pedig az eladó és a vevő között. Ha az elővásárlási jog jogosultja az előírt határidőn belül nem nyilatkozik, azt úgy kell tekinteni, hogy a jogosult nem kíván élni elővásárlási jogával, vagyis az eladó az adásvételi szerződést a vevővel megkötheti.
A visszavásárlási jog lényegét azért érdemes ismerni, mert ez alapján az eladó nyilatkozhat a vevő felé, hogy az eladott ingatlant vissza kívánja vásárolni. Amennyiben az adásvételi szerződés eladója így nyilatkozik, a visszavásárlás létrejön, az adásvételi szerődés vevője köteles a szerződés tárgyát az eladó tulajdonába adni. Visszavásárlás joga legfeljebb öt évre köthetõ ki és csak az adásvételi szerzõdéssel egyidejû írásbafoglalás esetén.
Az elővásárlási és visszavásárlási joggal lekötött ingatlanok megvásárlása esetén a fenti szabályok ismerete ily módon nagyon fontos.
A tulajdonjog fenntartása
Fontos intézmény a tulajdonjog fenntartása. Adásvételi szerződés esetében az eladó a tulajdonjogát a vételár teljes kiegyenlítéséig – írásban - fenntarthatja. Ezen idő alatt a vevő az ingatlant nem idegenítheti el és nem terhelheti meg.
A teljes vételár kifizetésével az eladó lemond a tulajdonjogáról, vagyis hozzájárul ahhoz, hogy a vevő tulajdonjoga az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre kerüljön és az ingatlant a vevő birtokába bocsátja. A birtokbaadás napjától szedi a vevő a dolog hasznait, viseli terheit és azt a kárt, amelynek megtérítésére senkit sem lehet kötelezni. A birtokbaadást célszerű jegyzőkönyv felvétele mellett lebonyolítani, amelynek keretében a szerződő felek közösen leolvassák a mérőórák állását és ezt a jegyzőkönyvben közösen rögzítik. A vevő ezen jegyzőkönyvvel tudja átíratni a mérőórákat a saját nevére. Jegyzőkönyvet azért is érdemes készíteni, mert a birtokbaadásig az eladó, a birtokbaadást (mérőórák rögzítését) követően a vevő viseli a költségeket. Az eladó köteles a birtokbaadás napjáig az ingatlanból kijelentkezni és gondoskodni arról, hogy az ingatlan cég székhelyeként ne szolgáljon.
Hitel
Gyakran előfordul, hogy a vevő az ingatlan megvásárlásához hitelt vesz fel. A bankok az ingatlan adásvételi szerződésével szemben speciális követelményeket szoktak támasztani. Ezek közül fontos kiemelni, hogy a bankok többsége előírja, hogy az eladó a vevő tulajdonjogának bejegyzéséhez hozzájáruló és egyben a teljes vételár vevő általi megfizetését elismerő nyilatkozatát az adásvételi szerződés megkötésével egyidejűleg helyezze ügyvédi letétbe. Ebben az esetben a szerződést készítő és ellenjegyző ügyvéd abban az esetben szabadíthatja fel ezt a nyilatkozatot az ügyvédi letétből, amennyiben a bank a hitel folyósítására vonatkozó ún. hitelígérvényét kiadta.
Biztosíték
A szerződő felek az adásvételi szerződésben az eladó birtokbaadásának valamint a vevő fizetési késedelmének esetére biztosítékot köthetnek ki. Ilyen biztosíték a késedelem esetére késedelmi kamat, illetve késedelmi kötbér kikötése. Lehetőség van arra is, hogy ha a késedelem ideje a 30 napot meghaladja, az esetben a szerződő fél a szerződéstől elálljon, természetesen a foglaló jogkövetkezményének alkalmazása mellett. Ez azt jelenti, hogy az a fél, aki a szerződés teljesítésének meghiúsulásáért felel, az adott foglalót elveszíti (vevő), illetve a kapott foglaló kétszeres összegét köteles a másik fél részére megtéríteni (eladó). A Vevő és a hitelező közötti hitelszerződés megkötését követően azonban banki követelmény, hogy a szerződést a Felek nem módosíthatják, nem bonthatják fel és elállási jogukat is csak a kölcsönt nyújtó hitelező hozzájárulásával gyakorolhatják.
Tulajdonjog bejegyzés az ingatlan-nyilvántartásba
Az ingatlan adásvételi szerződést a megkötésétől számított 30 napon belül be kell nyújtani a földhivatalba. A szerződés alapján a vevő akkor szerzi meg az ingatlan tulajdonjogát, ha a szerződés alapján a földhivatal azt bejegyzi az ingatlan-nyilvántartásába.
dr. Kacsarovszky Csilla ügyvéd E-mail: jogiszolgaltatas@gmail.com
Honlap:
http://sites.google.com/site/ugyvederd
