Nyelvészeti előadás a könyvtárban

2008. április 2-án a magyar nyelv hete országos rendezvénysorozatába illeszkedve Bódi Zoltán „netnyelvész”, főiskolai docens tartott előadást a Csuka Zoltán Városi Könyvtárban „Az internetkorszak kommunikációja” címmel.

Az internetes nyelvhasználattal foglalkozó nyelvésznek már több kötete jelent meg a témában: A világháló nyelve (Internetezők és internetes nyelvhasználat a magyar társadalomban, Gondolat Kiadó, Budapest, 2004), Az internetkorszak kommunikációja (Gondolat Kiadó, Budapest, 2005), Emotikonok – Érzelemkifejezés az internetes kommunikációban (társszerző: Veszelszki Ágnes; Magyar Szemiotikai Társaság, Budapest, 2006).
 
Műveiben az internetnek a nyelvhasználatra gyakorolt hatását elemzi, feltáró jellegű, többféle módszert alkalmazó (kérdőíves és passzív adatgyűjtésen alapuló hagyományos elemzést), megismételt, empirikus adatokon nyugvó kutatás eredményeit ismerteti. Az eredmények ismeretében megfogalmaz észrevételeket a hazai internetezők anyanyelvhez, nyelvhasználathoz való viszonyáról is. A vizsgálat során sok internethasználó véleményére, nyelvi önreflexiójára volt kíváncsi az internetes kommunikációs műfajok, az internetezési szokások és a magánjellegű elektronikus levelezés, illetve a csevegőfórumok nyelvhasználatával kapcsolatban. Vizsgálta a stílus és helyesírás, valamint az internetes nyelvhasználat közötti kapcsolatot, a válaszadóknak a világháló idegen nyelvi dominanciájához való viszonyát, a dialektusok internetes megjelenését.
 
Kutatási eredményeit nagyon élvezetes stílusban, a nyelvészet iránt csak távolabbról érdeklődők számára is élvezetes módon osztotta meg a közönséggel. Véleménye szerint a nyelv egy kicsit olyan, mint a foci (volt még Puskásék idejében): „mindenkit érdekel, és mindenki ért hozzá”.
 
Vasné Tóth Kornélia


Kedves vendéget köszönthetett az érdeklődő hallgatóság a Csuka Zoltán Városi Könyvtárban, a magyar nyelv hete alkalmából „Az internetkorszak kommunikációja” címmel tartott előadás előadója személyében.
 
Bódi Zoltán egyetemi oktató, érdekes és mindenki számára újdonságokkal szolgáló módon világított rá a témakör alapvető kérdéseire, amelyek szinte észrevétlenül mindennapunk részévé váltak már, mégis rendszerezve kapott áttekintést mindezekről, aki eleget tett a Könyvtár szíves invitálásának.
 
Néhány gondolat az elhangzottak, illetve az előadó publikációi alapján.
 
Az elektronikus média korszakát más néven poszt-Gutenberg-galaxisnak nevezhetjük. Az elektronikus média – amelynek része az internet is – a megismerő, felfedező szándékú gondolkodásba nagy újdonságot hoz. A gyors gondolkodás és reagálás az internet legjellegzetesebb újdonsága, amely már alapkövetelménnyé válik az internetes kommunikációs műfajokban. A gondolkodás átalakul, ezért az írásbeliség és a műfajiság is átalakul. Érdemes azonban szem előtt tartani Kis Ádám megállapítását, miszerint az elektronikus média kialakulása, mint új kommunikációs műfaj nem szünteti meg a Gutenberg galaxist, hanem csak kiegészíti, bizonyos tekintetben átalakítja a nyomtatott kommunikációs formákat. Ugyanúgy, ahogy a nyomtatás elterjedésével sem szűnt meg a kézírás, úgy az elektronikus média korszakában sem szűnik meg a könyvnyomtatás.
 
Nyíri szerint a 19. századtól, amikor már elég fejlett a nyomdatechnika, a kép a szöveg részévé válik. Ezt nevezzük Gottfried Boehm nyomán ikonikus forradalomnak. Kezdetben még az írás a domináns, viszont az idő és a technológia haladásával a nyomtatott, írott szöveg mellett egyre inkább előtérbe kerül a vizualitás, illetve az akusztikum is. Az új internetes médiával viszont a (mozgó)kép és a hang a szöveg egyenértékű részévé válik, elveszíti az írás a vezető szerepét, a kultúra a posztliteralitás korszakába lép. A poszt-Gutenberg-galaxis felerősíti az emberi kommunikáció történetében rendre felbukkanó multimedialitás lehetőségét. Az internetes médium (és azon belül a world wide web) tehát szervesen illeszkedik az összes érzékszervünkre egyszerre ható, multimédiás kommunikációs formák sorába, ez már a hipermédia korszaka.
 
Mit hoz az információtechnológia a magyar nyelvhasználatba?
 
Az információtechnológia (IT) már lassan megszűnik tudományág lenni, de ez nem jelenti azt, hogy a szakmaiságát veszíti el, csak egyre inkább az életünk részévé válik, és egyre kevésbé marad a „beavatottak” körében. Egyre több otthonban van valamilyen információtechnológiai eszköz, egyre több ember alkalmazza a munkahelyén az informatikát, tehát egyre több nem szakember is kezdi használni az IT szakkifejezéseit, az informatika kommunikációs műfajait. Az informatikának a közemberekkel érintkező témaköreiben is egyre inkább jelentkezik a honosított, így közérthető kifejezések használata iránti igény.
 
Az informatika megjelenésének egyik legjellemzőbb és legáltalánosabb területe az internet. A nyelvi kontroll, műfajonként más és más: a nyilvánosság által biztosított kontroll a honlapoknál a legnagyobb, mert itt lényegében egy teljesen szabad és mindenki által hozzáférhető publikációs tevékenységgel van dolgunk. Hasonlóan nagy a nyelvi kontroll a levelezőlistákon, hiszen ezek is nyilvánosak, legalábbis részben. Bár itt erős csoportnyelvi hatások is megfigyelhetők, hiszen a szereplők állandóak, az új tagok egy már meglévő tematikába és esetleges csoportszervező szabályokba kapcsolódnak be, és a közlemények is elsősorban egymásnak szólnak, bár a nyilvánosság gyakori megjelenésével. Jóval gyengébb a külső kontroll megléte az e-mailben, elsősorban a spontán, nem hivatalos tematikában. Itt már erősen érvényesül az általános, a címzettet figyelembe nem vevő, leegyszerűsített nyelvhasználat. Az is fontos, hogy az e-mail személyes, nem nyilvános, ezért szabadabban térnek el a nyilvánosság által megkövetelt normatíváktól az elektronikus levelezőpartnerek, gyakrabban fordulnak elő az egyéni nyelvi formák, a személyes, közvetlen kapcsolatból következő, megállapodáson alapuló nyelvhasználati módok. A külső nyelvi kontroll, a nyelvi eszmény érvényesülése, így a nyelvművelés hatékonysága is az egyidejű (on-line) kommunikációt lehetővé tevő csevegő fórumokon a legminimálisabb, mert ezek alkalmi, anonim, sokszor csoportnyelvi megnyilvánulások, a köznyelvi normák érvényesülése is alacsony szintű. Ez a nyelvhasználat technikailag is nagyon gyors, és ez a gyorsaság néha még az érthetőség rovására is megy. Az anonimitás a divatnyelvi hatásoknak nagy teret ad.
 
Ezek a műfajok kevert kommunikációs formát alkotnak: a kommunikációs műfajuk az írás és a beszéd közötti, ún. írott beszélt nyelv, vagyis a legtöbb jegyében olyan, mint a beszélt nyelv, csak írásos formában jelentkezik, és a beszédnél jóval szűkebb a csatorna, emiatt újabb és újabb szimbólumok, szokatlan írásjegyek, egyéni jelölések jelentkeznek. A kommunikáció gyorsasága és egyidejűsége miatt viszont nincs lehetőség a hagyományos írott nyelvre jellemző körülírásra, értelmező ismétlésekre, a korrekció legfeljebb a produkcióval egy időben fordul elő, utólagosan nagyon ritkán, ellentétben a hagyományos írott szövegekkel.
 
A gyorsaságnak, egyszerűségnek és rövidítési lehetőségnek az szab határt, hogy nemcsak a szövegalkotónak korlátlan a kommunikációs szabadsága, hanem a befogadónak is, vagyis azt az üzenetet és akkor fogadja be, amelyiket és amikor akarja. Elemi érdeke tehát a szövegalkotónak, hogy könnyen érthető, egyértelmű formájú, jelentésű, a befogadói háttérismerethez, kognitív kontextushoz jól alkalmazkodó, azaz releváns szöveget alkosson.
 
A hibás előfeltevésekből, a szövegalkotó és a befogadó közötti egyeztetés hiányából (pl. a nem közös magyarításból) fakadhatnak a kommunikációs zavarok. Gyakran élnek az IT nyelvhasználói azzal az előfeltevéssel, hogy az idegen (rendszerint amerikai angol) terminológia egyértelmű, és egységes. Ez a folyamat hozza azt a gyakorlatot, hogy nem válnak dominánssá a magyarított kifejezések.
 
A nyelvművelés hagyományosan leghatékonyabb színtere az oktatás. A közoktatási intézményekben manapság már van lehetőség az információtechnológia alkalmazására, ezért szükséges és kézenfekvő, hogy itt tanítsuk, terjesszük az informatikai szaknyelvet. Ehhez azonban szükséges a szakemberek és a tanárok felkészítése, továbbképzése, és a módszertan kidolgozása is.
 
A közvetlen emberi kommunikáció és az internetes interakció
 
Horányi Özséb gondolatmenete és megfogalmazása szerint az oralitástól kezdve az íráson át a számítógép közvetítette kommunikációig jelentősen megváltozott a kommunikátumok térben való lokalizáltsága: az orális kommunikátum térben szigorúan lokalizált; az írásos feljegyzés ugyan lokalizált, de nem szigorúan, mert szállítható, másolható; míg a számítógépes hálózaton jelen levő kommunikátum voltaképpen nem lokalizálható. Megváltozott a kommunikátumok elérhetőségének módja, és jelentősen lecsökken az elérési idő is: az orális kommunikátum elillanó természetű, az írott (nyomtatott) információk személytelenebbek a beszédnél, maradandóak, viszont térben korlátozottak, míg a számítógépes hálózat közvetítette kommunikátum elektronikus úton, szinte a megalkotás befejeztével képes eljutni térben a hálózat bármely pontjára. Megnövekedett egy adott információt (a kommunikátumot) közvetlenül elérő befogadók száma is, hiszen a beszélt szöveget csak a jelenlévők érik el közvetlenül, míg az írott és különösen a nyomtatott szöveget akár már tömegek is elérhetik változatlan formában, a számítógépes hálózat közvetítette kommunikátumok még a nyomtatásnál is több embert érnek el azonnal.
 
A netes párbeszédek időfüggőek, azonnali válaszlehetőséget feltételeznek, vagy kívánnak, és az azonnali befogadás, válaszadás igényét hordozzák, hasonlóan, mint a közvetlen emberi kommunikáció. A netes interakció javarésze viszont elsősorban írásban jelenik meg. A csevegő fórumok adják a leggyorsabb internetes kommunikációs lehetőséget. Az üzenet itt az élőbeszédbeli áramlási sebességtől alig-alig elmaradva jut el a befogadóhoz. Ezeknek a csevegő fórumoknak a nyelve közelít a legjobban a beszélt élőnyelvhez, és annak is az egyes csoportnyelvi változataihoz.
 
Egy csevegő szobában egyszerre sok írott párbeszéd zajlik egy helyen, egy időben. Kevés az olyan párbeszédrészlet, amely a csevegőszobában egymás utáni megszólalásként jelenik meg, hiszen egyszerre többen folytatnak dialógust, és minden egyes megszólalás akkor jelenik meg a mindenki által látható képernyő felületen, amikor az alkotó leírta, és egy gombnyomással elküldte a fórumra. A csevegő fórumok dialógusainak a felépítése tehát nem egyezik meg egyik eddigi kommunikációs műfajjal sem, nagyon hasonlít a spontán beszélt nyelvi párbeszédhez, viszont annál szervezetlenebb, és tartalmilag nagyon hiányos, valamint gyakran hiányzik a makrotervezés minden eleme. A szervezetlenséget viszont kompenzálja a szöveg írásbeli, statikus megjelenési módja, így valamelyest követhető a párbeszéd fonala, viszont ezzel együtt a párbeszéd valós idejűsége miatt ez a kommunikációs műfaj sokkal gyorsabb a hagyományos írásbeliségnél.
 
Az internetes szövegek – főleg az erősen interaktív chaten és az e-mailben, de a weboldalakon is – egyre inkább vázlatszerűek, szerkezetükben, kivitelezésükben távolodnak a hagyományos írásbeliségtől. Jakob Nielsen szerint pedig mindez azért van, mert a webes szövegek kezdenek alkalmazkodni az internetes olvasáshoz.
 
Az interneten az olvasók nem lineárisan haladnak előre az olvasással, hanem „szkennelnek”, vagyis szavakat, szerkezeteket emelnek ki a szövegből (Nielsen 1997). Emiatt a szerkesztés is a könnyű, gyors értelmezhetőséget célozza meg, hasonlóképpen a spontán beszélt nyelvhez, ahol az egyidejűség, az interaktivitás, a pillanatnyiság miatt ugyanilyen igényeknek, elvárásoknak kell megfelelni.
 
Sok közös vonást lehet találni a spontán élőbeszéd és a spontán témájú elektronikus levelezés és a csevegő fórumokon megjelenő szövegek tervezési és kivitelezési folyamatai között, annak ellenére, hogy az elektronikus levelezés alapvetően mégis csak írott szöveg. Az elektronikus levelezésben és az internetes csevegésben a hagyományos formájú írott levélhez képest a szövegek megformáltsága gyenge, gyakran teljesen hiányzik a korrekció.
 
A netnyelv általában közelebb van az írásbeliséghez, de sok beszédsajátosságot hordoz, és David Crystal is elismeri, hogy ez műfajonként más és más: a chat, majd az e-mail van a legközelebb a beszédhez, a weboldalak, honlapok vannak a legtávolabb tőle.
 
A netes interakció és a közvetlen emberi kommunikáció (face-to-face) különbségei Crystal szerint: – az azonnali és kölcsönös (szimultán) visszajelzés hiánya: csak ideális esetben jelenik meg azonnal a címzett képernyőjén az üzenet, és ritkán tud azonnal válaszolni: be kell kapcsolni a gépet, el kell indítani a programokat stb.
 
Összefoglalóan
 
Az internetes nyelvhasználatról általánosságban kevés állítást lehet megfogalmazni, inkább egyes kommunikációs műfajok nyelvhasználatáról lehet konkrétumokkal szolgálni. Az írásbeliségben hagyományosan igen fontos megformálási és kivitelezési szabályrendszer általában sokkal kevésbé jelentős az internetes interakció során. Az alapvető helyesírási és kivitelezési normáktól való eltérés jellemzően nem tudáshiányból, hanem a korrekció esetleges elmaradásából vagy a nyelvi elemek önálló, kreatív használati szándékából, az emocionalitás, a csoportnyelvi jelleg és az írás vizuális üzenethordozó erejének kihasználási szándékából fakad.
 
Az internetes interakciók során gyakori a smiley, a rövidítések, illetve az írásbeliség szimbolikusságának az igénybevétele. Ez a paralingvisztikai, metanyelvi elemek írásbeliségben lévő hiányát, az élőszóéhoz közeli tempójú interakciót próbálja minél teljesebbé tenni.
 
Mindebből következik, hogy az interneten az írott beszélt nyelvi szövegek módosulnak, és elszakadnak a hagyományos írásbeliségtől, bizonyos jellemzőikben inkább a szóbeliséghez közelítenek. Figyelemre méltó változáson megy keresztül a poszt-Gutenberg-galaxis korában a magyar nyelv is, hiszen a világhálón az írott nyelv egyre határozottabban követi bizonyos szempontból a beszélt nyelvet.
 
Az előadást aktív, közvetlen hangulatú beszélgetés követte, melyből – elsősorban az idősebbek részéről megnyilvánuló féltés érződött nyelvünk iránt, ami összhangba hozható azzal, hogy nem ebben a környezetben szereztük meg az írás tudományát. Persze az elemiben továbbra is a papír meg az íróeszköz lesz az írás tanulás eszköze, s már egyre kevesebbet használjuk felnőttként is a papírt, tollat!
 
Jól megfér majd (már?) egymás mellett a könyv és az IT!
 
Szalay Zsigmond


Keresés

Bejelentkezés

Hirdetés

Legfrissebb

Hirdetés

Legfrissebbek

Aktuális programok

Időjárás

Apróhirdetések

Eladó az érdi piacon jelenleg is üzemelő fix telepítésű, jó forgalmú büfékocsi bérleti joga, akár teljes berendezéssel is/ hütő. ...