• CÍMLAP
• Érdről
• Közérdekű információk
• Egészségügy
• Kultúra
• Oktatás
• Szervezetek
• Arhívum

Érdről a Lenin-csúcsra

Nemrég egy beszélgetésen futottunk össze Zsolttal, amikor a hétköznapi témák között egyszer csak - mintha a világ legtermészetesebb dolga lenne - közölte, hogy július közepén egyébként hegymászásra indul egy kis csapattal - köztük 15 éves fiával - a Pamírba. Nos gondoltuk erről jó lenne írni valamit, így hát össze is szerveztünk egy laza beszélgetős, grillezős estét, na meg ismerősöket, hogy kifaggathassuk őt erről a nem mindennapi vállalkozásról.   A Pamír hegység a közel 3000 méter átlagmagasságban fekvő Kirgizisztánban található, amelynek legmagasabb pontja a 7134 méter magas Lenin-csúcs. Egy kis adalék a környezetről: A kirgiz embereket (korábbi beszámolók alapján) "határozott" életfilozófia hajtja: "minden mindegy, hiszen előbb-utóbb úgyis lesz valahogy".

Lenin-csúcs Magassága 7134m. 1928-ban német hegymászók mászták meg először, magyarok 1967-ben érték el először a csúcsot. Összesen 16 útvonal ismert a csúcsra, amely Kirgizisztán és Tadzsigisztán határán van. Első sorban könnyű mászhatósága miatt szeretik, de nem veszélytelen: 1974-ben 8-an, 1990-ben pedig 43-an haltak meg itt.

Gábor - És akkor ti most tényleg készültök oda? (mármint a Pamírba) Zsolt - Hát minden jel arra mutat... Gábor - És mi a cél, ugye nem a Lenin-csúcs? Zsolt - Ez egy állomás, szerintem ez itt most elég lesz nekünk, a Lenin-csúcsra fel akarunk menni. Gábor elképed, mi is ezt tettük első hallásra. Zsolt "futós" példát hoz fel, ha az ember egyszer lefutotta a 10 km-t elgondolkozik rajta, hogy lehet le tudja futni a félmaratont is. Lehet ezt úgy is, hogy elgondolkozik az ember, hogy mi kell ehhez, meg úgyis, hogy az ember nekimegy aztán lesz ami lesz, ami félmaratonnál még elmegy. Először a Mont Blanc Zsolt - Nos mi ezt úgy csináltuk, hogy egyrészt mászkáltam, szerettem a Kárpátokban mászkálni egyetemista koromban. Majd ahogy nőtt a gyerekem nagyon vártam, hogy egyszer csak majd a fiammal fogok a hegyekbe menni. Ez 3 éve eljött, Erdélybe mentünk a hegyekbe, nem magas hegyekbe, eldugott kis vadregényes helyekre és jött velem a gyerekem. Voltak felnőttek is, de ő bírta simán. Az derült ki, hogy eljött az idő, bírja, tud velem jönni. Persze hozzátartozik ehhez, hogy a síelés miatt a hegyek gyerekkora óta természetes közegének számítottak. Egy ilyen sielésen úgy két és fél éve, az akivel kimentünk el kezdett fűteni minekt, hogy ő nyáron a Mont Blanc-ra visz csoportot.

Képek a Mont Blanc mászásról. Klikk a képre a galériához! Azt beszéltük meg, hogy megnézzük azt a Mont Blanc-ot nyáron. Kezdtünk rajta gondolkodni, nem sok edzést csináltunk rá, hanem néhány túrát aztán nekimentünk. Persze ehhez felszerelés kellett, ezeket külcsönöztük. A Mont Blanc az még nem olyan, hogy extrém vagy komolyabb hegymászó tudást igényelne. És akkor a 13 éves fiammal - már úgy gondoltam, hogy ő erre képes lehet - nekimentünk, komoly túravezetőkkel, akik nagyobb hegyeken tapasztaltak. Felmentünk 15-en a csúcsra, gyönyörű idő volt, hihetetlen szép kilátás.

A Lenin-csúcs ötlete Zsolt - Már lefelé jövet, ahogy búcsuztunk a hegytől eszünkbe jutott, hogy ezt csinálni kéne, ez jó. Az egyik gondolat az volt, hogy tegyük rendszeressé pl. az Alpokban túrázásokkal, a másik pedig, hogy magasabbra is kéne menni, de hol van magasabb hegy: a legközelebbi ami Európa az az Elbrusz (4800 a Mont Blanc, az Elbrusz pedig 5600), de az nem olyan jól mászható és nem olyan érdekes; vagy Afrikába a Kilimandzsáróra, ami jól mászható, csak egy nagyon érdekes kaland - ezt az öcsém meg is csinálta; aztán két éve a Mont Blanc élménybeszámolón beszélgettünk a túravezetőkkel a lehetőségekről, és a Lenin-csúcs szóba került. Gábor - És volt sziklamászó tapasztalat? Mert vannak akik a sziklamászás után kezdik el a hegymászást. Zsolt - Nem, a Mont Blanc-on nincs sziklamáaszás, nekünk ez kifejezetten a hegymászásról szólt, túra jellegű. Persze azért itt is van kockázat benne, fontos a jó vezető, aki irányít, és nem enged kockázatos dolgokat. Vannak sziklaomlások, elmozduló kövek, gleccserszakadékok, biztosítással minimális a baleset esélye. Miklós - A Beninek magától jutott eszébe, hogy veled akar menni a Mont Blancra?

A túra útvonala 10 órás repülőút Kirgiziába tovább utazás teherautókkal a 3600 méteren lévő alaptáborig 1. szakasz: gleccser-morénán vándorlással a hegy északkeleti gerincének a megközelítése, tábor 4200 méteren 2. szakasz: kb. 5300 méterig vezet az út meredek, hasadékokkal szabdalt gleccseren, havas, firnes terepen 3. szakasz: keskeny havas gerincen a Razgyelnaja csúcs (6148 m) megmászása és/vagy további felmenet a hármas táborba (kb. 6300 m-re) 4. szakasz: szélfútta, havas, sziklás terepen a 7134 méteres Lenin-csúcs elérése   A 4 szakasz az időjárási és hóviszonyoktól függően összesen kb. 14-20 nap alatt teljesíthető. Az útvonal mentén 4-5-6000 méteres úgynevezett előcsúcsok emelkednek. Ezek elérhető és megfelelő célpontok lehetnek azok számára, akik a főcsúcs megmászását nem tűzik ki célul, illetve a mászás során adódó problémák (időjárás, akklimatizáció, elfáradás, egyebek) miatt visszafordulni kényszerülnek. Zsolt - Lehetősége volt rá, a kérdés úgy merült fel, hogy akar-e jönni. Nem az volt, hogy "Gyere, megyünk a Mont Blancra", és a Pamírnál sem. Ez hogy van most? (Benihez fordulva)   Beni - Mondtátok, hogy lehet menni...

A felkészülés lépcsői 2006. május 12- 14. tavaszi Alpok, Wilder Freiger 3418m 2006. május 19. péntek 16h fizikai állapot (keringési rendszer) felmérése. Libegő alatt 180 m szint felmenet 20 kg-os hátizsákkal, majd vissza, háromszor. Végpontnál pulzusmérés. 2006. augusztus 24. - Szeptember 3.: Berni Alapokban, jégcsákány és hágóvas használatának gyakorlása meredek firn lejtőkön, sátrazás a Fiescher gleccseren, 4000 méteres csúcsok megmászása, 6-7 nap. 2006. október 21-23. vagy október 30-31. hosszú, kemény, sokszintes gyalogtúra az osztrák Alpok vagy Nyugati-Tátra csúcsain, 3 nap  2007. január vége, Magas Tátra keresztezés kb. 3-4 nap, (felszerelés próba!) 2007. húsvét környéke tavaszi háromezres, 3-4 nap 2007. június eleje Nyugati- vagy Alacsony-Tátra főgerincén, gyalogtúra, 3-4 nap.

Felkészülés és tudás Zsolt - Elkezdtünk képeket és információkat gyűjteni a Lenin-csúcsról, a túravezetők pedig voltak ott (ez egyik pl. 20 éve). Több útvonal vezet fel, van olyan ami nem olyan nehezen máaszható, nem igényel extrém mászó képességet, hanem a magas hegyi környezetben való túlélés szabályainak ismeretét. Gábor - Azért ott a levegő ritkul már? Zsolt - Ritka levegő, gyors időjárás változás, jön a vihar, jön a köd. Miklós - 4000 méteren már érezhető volt a levegő ritkulása? Zsolt - Én már éreztem, a Beni még nem nagyon, úgy kellett szólni neki, hogy fogja vissza magát. Keveset aludtunk és azt sem túl jó körülmények között. Gábor - A 40 évvel ezelőtti túrán milyen útvonalon mentek? Zsolt - Egy nehezebben, egy helyen volt olyan, ahol mászni kellett, meredek lejtős szakasz. Gábor - 40 évvel ezelőtt 6-an indultak, de csak 4-en hódították meg a csúcsot.

Zsolt - A hozzáértők mondása az volt, hogy a Mont Blanc után és az alapkondició mellett a felkészülés 2 év, ami programot ezután el is kezdtünk: alapozó túrák - teljesítmény, téli túrák - havas helyek, hóba sátrazás, hóban mászás, jégcsákányozás, stb. Meg össze is kell szokni a csapatnak, 15-en voltunk a Mont Blancon, 8-an maradtunk a felkészülésre, majd a végén már csak 4-en, majd jött egy új csapattag, így 5-en indulunk. Egyedül a magasságra nem lehet edzeni, ott kell megtanulni, aklimatizálódni. Miklós - Az, hogy most nem iszol alkoholt az már a felkészülés része? Zsolt - Valójában még ez a kóla is bűnözés. Gábor - Olvastam korábbi túráról, hogy a csúcs támadás környékén már nem tudtak igazán enni és inni. Zsolt - Egyrészt probléma a folyadékveszteség, erőltetni kell a folyadékbevitelt, nem akkor kell inni amikor szomjas vagyok, az már lehet hogy késő. A Tátrában még használható a gázfőző, nagy magasságon már benzinfőző kell. Gábor - És ilyenkor mit esztek? Zsolt - Ez teljesen személyre szabott, lehet vinni pl. szalonnát, aki azt szereti, ilyenkor feldolgozza az ember szervezete. Vannak gyorslevesek.

A család

Zsóka - Márta, térjünk már ki a lényegre is, hogy bírod ezt az embert elviselni magad körül? (Mindenki nevet a kérdésen.) Márta - Hát nem könnyen... Zsolt - Addig bír jól elviselni amíg elmegyek a Pamírba. Zsóka - Mert várja, hogy hazérjél...Milyen érzés lesz? Márta - Hát izgalmas, de én bízom bennük. Másrészt a srác, aki a túravezető egy nagyon megfontolt valaki. A Mont Blanc-nál is azt láttam, hogy a túravezetőjükben meg lehet bízni, és a Benit is rájuk lehet bízni. Miklós - Próbáltad lebeszélni őket? Márta- Igen probáltam. Gábor - Ez milyen szinten ment, pl. "Jó lesz ez nektek?", "Biztosan akartok menni?" vagy valami komolyabb. Márta - Nem annyira komolyan, de azért felvetettem a kérdést, hogy mennyire komoly a szándék. Egy darabig reménykedtem, hogy mégis meggondolják magukat. Dehát nem sikerült... Izgalmas három hét lesz. Zsóka - A Zsolt korábban azt mondta, hogy te leginkább a gyerek miatt izgulsz, de erre azt feleltem, hogy ne kezeljük így a dolgot. Csak ilyen női szemmel: nyilván mind a kettőt félted. Márta - Persze. Mondjuk azt szoktam mondani, hogy csalánba nem ütt a ménykő. Ő már annyi sok helyen járt...

Zsóka - És hogy bírod egyedül a dolgot ( hiszen marad még négy gyerek otthon)? Márta - Sokszor jobb ha nincs otthon (nevetés). Vannak olyan dolgok amiket el kell fogadni és nincs értelme ellene küzdeni. Zsóka - És Beni, hogy készül rá? Zsolt - Végig együtt csináltuk vele a felkészülést, volt olyan ahol nem volt, de volt olyan ahol ő volt és én nem. A Beni elég jól tudja, hogy mit vállalt. Ahogy közeledett az esemény olyan dolgokra lehetett rávenni, amikre korábban nem, motivált lett. Mondtam: "Tudod fiam, megyünk a Pamírba" és ez hatott. Korábban nem bírtam rávenni, hogy jöjjön velem futni, most 10km-t futott velem. A felső teste nem, de a lába erős, így arra kellett edzeni. És csinálta, minden nap, el sem hittem. Pedig tinédzserként nem könnyű volt korábban rávenni őt semmire. Ez a mászás is olyan, hogy nem velem lesz, az öcsémmel fog ő együtt menni. A szülő-gyerek viszony ezt megzavarhatná, nem lehet ellenállás, fegyelmezettség szükséges. Fizikailag nagyon jól bírja, de nem ez a fő kérdés, hanem hogy fejben érett-e rá. Közben visszaérkezik Beni Zsóka - Hogy készülsz rá? Várod már? Beni - Valamennyire igen, de nem biztos hogy jó lesz. Zsóka - Tartasz tőle? Beni - Nagyon hideg lesz, de megyek.

A csapat tagjai Katona László a túra vezetője, testnevelő tanár, hegymászó oktató, magashegyi túravezető, a "Mászósuli" túraklub vezetője,   Süle József a Fétis Kft. tulajdonos ügyvezetője,   Süle Zsolt mérnök-közgazdász, informatikus,   Süle Benjámin a Budapesti Arany János Gimnázium tanulója,   Gajdos Tamás a túra médiaszakembere.

A végkifejlet...

Zsolt - Az emberek többsége hamis biztonságérzetben tartja magát. Ez egy tudás amit fel kell építeni, meg kell tanulni a túlélést a magas hegyen. Ez nem extrém, aki tudja, hogy hogy kell az ott komfortzónában van. Ez kezelhető tartománynak látszik ha az ember felkészül rá, Pl. sokan azt mondják, hogy a maraton egy extrém dolog, de azóta amióta lefutottam azt mondom, hogy bárki képes rá, az átlagember teljesítmény tartományában van ha megteszi ami kell hozzá, felkészül, beteszi az energiát. Most ilyet csinálunk, átlagember teljesítményszintje csak fel kell készülni rá. Gábor - Mi a szokás amikor az ember felér a csúcsra. Mennyi időt tölt ott? Zsolt - Hát nem sokat, hideg van. Szétnéz és elindul lefelé. Amikor a Mont Blanc-on voltunk akkor szép idő volt, pl. a Beni lefeküdt a csúcson, jött fel egy francia csapat ők meg táncoltak egyet. Én meg sétálgattam. De olyan szép kilátás volt, hogy nem siettünk nagyon.

Gábor - Augusztusban lesz a nagy kihívás? Zsolt - Július 12-én indulunk és augusztus 6-án érünk vissza elvileg. Július vége augusztus eleje körül van a csúcsmászás. Két hétig aklimatizálódási mászás, felmenni, lejönni, cuccokat felcipelni hogy az ember felkészüljön. Itt a Lenin-csúcsnál is kétfajta módszer van: magasabban alszik fent az ember és úgy csinál tábort, hogy 6000 körül fent alszik és onnan támadja meg, vagy lejebbről indulni, akkor viszont sokat kell menni egyszerre. Így volt 40 éve is kb. 12 órát mentek aznap. Viszont ilyenkor tud pihenni az ember, 6000 felett nincs regenerálódás. Ez egy olyan döntés, amit ott szokás meghozni. A 2007. július 12-én induló csapatról remélhetőleg a túra ideje alatt is tudunk újabb információkat közölni, mert terveik szerint arra alkalmas technikával felszerelve kis üzenetekkel számolnak be útjukról majd.