„Szeretnék Önöknek valami rettenetesen egyszerűt mondani, amit édesanyámtól tanultam annak idején: mondjuk hétfő volt, és én megsemmisültem, ettől vagy attól. Anyám csak nézett, és azt mondta: Kislányom, ma hétfő van, és jön a kedd. Csak nem képzeled, hogy a keddnek van valami köze a hétfőhöz? A szél is megfordul. Kicsit mindig lehetsz szomorú. Ha nem magad, más miatt. De bízzál az életben. Nem ok nélkül kaptad.”
 
A tavalyi év végén búcsúznunk kellett Szabó Magdától is. Tiszteletére álljon itt a fenti néhány tanulságos sor tőle, valamint a Régimódi történet c. könyvéből készült film ajánlója. A Zenei Könyvtár állományában megtalálható még az írónő Abigél c. művének film változata, valamint hangoskönyv formájában a Für Elise, az Abigél, Az ajtó és a Katalin utca című művek.

Szabó Magda saját családjának (anyai ág) krónikáját írta meg a Régimódi történetben. A regény a XIX. sz. harmincas éveitől egészen a XX. sz. elejéig követi nyomon, három generáción keresztül sorsukat.
 
Rickl Mária, a büszke kalmárlány, és Jablonczay Kálmán, a jóképű dzsentrifiú álomszerű házasságával indul a mű, ami azonban végzetes eseményekhez vezet: Kálmán elherdálja vagyonukat. Fiuk, az ifjabb Jablonczay Kálmán örökölte apja féktelen természetét, s amikor megházasodik, ugyanazt a hibát követi el, mint ő. Rickl Mária unokáját, Kislenkét (Jablonczay Lenke, Szabó Magda édesanyja) vasszigorral neveli, így próbálja megvédeni őt saját családjától és a környező világ kegyetlenségeitől.
 
„Ebben a családi eposzban a nők – köztük is elsősorban Jablonczay Lenke – a hősök. Ők azok, akik a XIX-XX. század fordulójának konzervatív világában is megállják a helyüket, és igyekeznek helyrehozni, ellensúlyozni a család férfi tagjai által elkövetett hibákat”

/Papiruszportál.hu – Temesszentandrási Judit/

„A Régimódi történetben Rickl Mária valamennyi férfinál erősebb, Jablonczay Lenke is törhetetlen. A nő hordozza a méltóságot. . . . Persze ezek a „példa-asszonyok” nagy árat fizetnek. Sohasem gyengülhetnek el, sohasem lehetnek gyanútlanok, nem élhetnek családi boldogságban. „

/Jókai Anna/

Szabó Magda ebben a művében is követi a saját maga által alkotott szabályt, mégpedig, hogy mindig kíméletlenül, akár kegyetlenül kimondja az igazságot. Saját szavaival: „Nekem ne legyen boldog és világoskék az irodalom, hanem fekete, mint az alvadt vér, hazudni bárki tud, honorárium nélkül is, de aki pénzt vesz fel érte, az igazat beszéljen!”
 
A kiváló tv-filmsorozat legfőbb szerepeiben Gubás Gabit és Egri Katit (a fiatal és idősebb Rickl Mária), valamint Nagy Ervint és Cserhalmi Györgyöt (a fiatal és idősebb Jablonczay Kálmán) láthatjuk, a rendező Bereményi Géza volt.
 
Nem kevés időt igényel az egész mű megismerése, de megéri a fáradtságot!
 
Jó szórakozást kívánok Mindannyiójuknak minden Szabó Magda műhöz!